Becsületes orozás

Mossuk a szégyent patyolatfehérre, szemüveggel látom, nagyítóval nem!, hibátlan a teve, máig azt gondoltuk, és lám, a patkány lefőz, úszik a semmiben.

A szárazpólós szépségversenyt Kamilla nyerte bár, de kiderült, hogy említett rágcsáló – ami a patájának tetejéig sem ér –, tovább bírja víz nélkül, mint ő.

Kamillát megihatja a csapat, míg az oázisig érünk! Nagy bánkódó, biliárdgolyónyi szemeket meresztve – az ivástalanság relativitását nem tudomásul véve –, karcsú púpjának bájával, a frissítő üdítőpótlóságot sikeresen elkerülte egy figyelmeztetésem árán. Lenyűgözte zavarodott seregem!

Éhségtek, sötét gyomrotok belseje temesse magába, míg szét nem kürtöli a nagy trombitás, ősi sivatagok terebélyén, hogy gyáva a tevenép, s még szomjazni sem tud úgy, mint senki más ebben a nagy világvalóságban. Tanulékony jellemünkkel, villámokat szóró neuronok özönével, önsajnáltatást, magunk lebecsülését mellőzve, iromba iramban kell patáinkra boxkesztyűt húznunk, hogy szorítón kívüli csatamezőkön, agyilag ellesve satnya társaink trükkjét – elszálltan önmagunkat dicsőítő kor temetésével –, félelem nélkül, belső bizalommal orozzuk vissza, ami a miénk. Becsületes orozással, patkánytalanított sivatagban, ismét a csábosan púpos, gömbölyded zsírú tevenép diadalma dúljon. Viadal után, a sunyi címlopók alázatba törésével, kerüljön vissza az hozzánk bármi áron!

Ne feledjük, a lelkiismeret ellen tenni nem lehet és nem szabad, ezért mindenki átmenetileg iktassa ki annak működését. Dicsőségünk magasztjának visszaszerzése után, a luxusra is ráérhetünk. Addig csak keményen, sandán, látszólag bambán, célratörően, mint szoktuk!