Holló ima

Holló kiált, árván köröz
Sötét fényű csillogással,
Szárnyaszegett, lába törött
Elhalkuló károgással.

Pókerdő az ágak bogán,
Lepkehálók ellebegnek,
Csókerdők felhőkön járó,
Kósza csóka seregekben,

Sárlé folyik le a fán,
Zord ég borít be lilán,
Vérzik már a láthatár,
Est vonyít, senki se vár.

Károgását szél serkenti,
Percre elnyúlt lázálomba,
Testét a fájdalom metszi
Tűrhetetlen fájdalmába,

Mire meghalt éjszaka lett,
Égen millió kis gyertya,
Hold mord imát mondott érte,
Holló ima kurta, furcsa.