2011. szeptember 29., csütörtök

Le a láncokkal

– Asszony! Mi ez a csinn-bumm cirkusz az ablak alatt?
– Mi lenne, édes egyetlenem, emberjogi tüntetés!
– A rosseb egye meg, ki tüntet már megint és miért?
– Drága párom, a sok sületlenséggel szemben, most valami igazán fontosért tüntetnek a lányok.
– Ez egy lánytüntetés? Feltűnt nekem, hogy erős, asszonyi sikongás tépi a dobhártyámat, egyetlen férfihangot sem hallok. Ilyennel még nem találkoztam. Legjobb tudomásom szerint az egyenjogúságot elértétek. Ahogy azt az egyik kedves jó barátom szokta volt mondani, "ha férfi vagy, légy férfi, ha nem, akkor is, elvégre emancipáltad magadat, Manci."
– Ha-ha-ha, nagyon vicces a barátod. Asszonyi szemmel sokkal fontosabb dologról van szó. Persze, hogy egyenjogúak vagyunk. – Itt elmosolyodott a hölgy, mintegy jelezve önmagának, "de naiv vagy, öregem! Még hogy egyenjogúak! Csak nem képzeled, hogy valaha is döntési helyzetbe engednélek? Hosszú évek alatt küzdöttem ki magamnak a mindenben egyedül döntő szerepet; hogy úgy tűnjön, a te kedves, drága érdekedben történik, szépen csomagoltam. Te maradj csak nyugodtan a tévéddel és az újságoddal, abban dönthetsz, hogy melyik csatornát nézed, és milyen rovatot olvasol.” És folytatta:
– Tudod, drágám, minden kornak megvan a maga szépségideálja. Az én lánykoromban még eltiporták azokat, akik valamit is tettek a külsejük egyénibbé alakításáért. Elég volt egy csábosabb smink, máris lekurvázták az ember lányát. Hát ennek akarunk véget vetni.
– Akartok? Édes egyetlenem, akartok? Nem látlak ott lent a sok vézna leányka között.
– Még hogy vézna leánykák! Ők a szépségideál, tudhatnád.
– Igen, szoktam nézni a tévében a szépségversenyeket, ilyen kis csenevész vékonykák a befutók.
– Hát erről van szó, drága párom. Miért is ne adathatna meg ez mindenkinek? Egyesek így születnek, mások, akik nem, startból hátrányos helyzetűvé válnak.
– Anyus, ugye nem akarod azt mondani, hogy a nem csinos nőket gyorsan kikiáltjuk kisebbséggé? Elsősorban nincs is nem csinos nő.
– Visszavonom, természetesen igazad van, drágaságom! Másodsorban nem kisebbségről van szó.
– Tudom, a többségről!
– Ne pofátlankodj!!! Egy szó, mint száz, a mai szépségideál, az általad csenevésznek nevezett darázsderék, 170 cm magassághoz olyan 38 kg testsúllyal. Képzelheted, aki nem úgy születik adottságilag, tételezzük fel, hogy akár 50 kg is van 170 cm magassággal, milyen brutális lelki traumán megy keresztül! Igen, igen nagyon nehéz volt kiharcolni, hogy a tizenhat éves lányok a depressziós állapot elkerülése végett jogosan dönthessenek a szilikonbeültetésről, ócska és ostoba ellenérvek tucatjával szemben.
– Anyus, tudod jól, hogy egy tizenhat évesnek huszonhat éves korára egészen más mellméretei lesznek.
– Na és! Egyszerűen kiveszik az implantátumot.
– Ez nem olyan, mint egy hajcsat, amit ha akartok, kivesztek, máskor meg visszateszitek. Műtétileg történik, ha jól tudom, teljes narkózisban.
– Joguk van rá!
– Na, most azt magyarázd meg nekem, tulajdonképpen miért tüntetnek ezek a lányok, mert még mindig nem értem! Ha valaki duckónak születik alkatilag, abból soha nem lesz vékonyka.
– Te hímsoviniszta, ezt nem néztem volna ki belőled!
A férfi már tényleg kezdte elveszíteni a fonalat, és nagyon őszinte rácsodálkozással kérdezte.
– Mit nem néztél volna ki belőlem, angyalom?
– Azt, hogy ilyen elnyomó disznó vagy! Tudniillik léteznek módszerek, amelyekkel bárki elérheti a számára kívánatos testsúlyt. Anorexiának és bulimiának nevezik őket.
– Igen, ez két betegség, drágaságom.
– Látod, ez is olyan, mint a balkezesség. Ötven éve, kvázi betegségnek tekintették, ma meg a világ legtermészetesebb dolga.
– Igen, anyuskám, igen. Tudod, miért van ez? Mert tényleg a világ legtermészetesebb dolga, de az anorexia és a bulimia nem.
– Ha így folytatod, elválok! – sikított fel a hölgy. – Kérlek szépen, elvárjuk, hogy szaktanfolyamokat indítsanak ingyenesen, minden lánynak elérhetően, lehetőleg annyit, hogy azt a lakhelyétől számított ötven méteren belül elérje.
– Milyen tanfolyamokat? – kérdezte igen hangsúlyosan, a feleségében heveny érzelmi rohamokat látó férfi.
– Milyen tanfolyamokat? Egyszerűen meg kell tanítani a lányoknak, hogyan kell anorexiássá és bulimiássá válni. Nekik erre alanyi joguk van!  
– Ezért tüntetnek?
– Igen. Alapvető jogaikban sérültek, így kormányzati szinten is és az önkormányzatoknak is kutyakötelességük az esélyegyenlőség nevében nem csak demagóg fecsegésekkel elborítani, hanem valódi esélyegyenlőséget teremteni.
– Anorexia és bulimia szaktanfolyamokkal?
– Úgy van drágám!
– Életkortól függetlenül?
– Nem lehet alsó életkori határt szabni! Egy nő ugyanis a belső érettségétől számítható nőnek, nem pedig életkor alapján.
– És felsőt?
– Miért kellene felső életkori határt szabni?
– Ó, de megnyugtattál. Nos, a 153 cm magasságodhoz a 96 kg nem illik. Úgy gondolom, jogoddá, sőt kötelezővé teszem számodra egy ilyen tanfolyam elvégzését.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése