Fesztivál

Végre – a nehézségek áthidalása után – sikerült összehozni mindenki örömére, a sokak által még emlékezetes 60-as évek táncdalfesztiváljának mintájára, az évszázad fesztiválját. Igyekeztek – csak minimálisan változtatva – egy az egyben a 60-as évek hangulatát áthozni. Itt is a szerzők és nem a versenyzők versengtek egymással, esetünkben – sörfesztivál lévén –, márkák és versenyzők. Versenyzők, akik élen jártak a sörvedelésben, és egy erős megmérettetés után érdemesnek találtattak produkcióik bemutatására, majd a zsűri és annak elnöke által – mint hajdanán –, minősíttetni az előadás szintjét.

A retro jegyében ugyan a régi értékek jelenbe varázsolásának ügye egy békafesztivál lett volna, de túl kevés olyan képernyőképes személyt találtak, aki huzamosabb időn keresztül a békanyelésre hajlandó lett volna. Igen meglepő módon, hiszen társadalmunk a "Rettegő foga" című kulturális közéleti műsoron keresztül megszokta a csúszómászók és férgek látványos nyakalását. A fesztivált lefújni nem hajlandó, mindenre eltökélt szervezőbizottság mentőötletként hozta létre a sörfesztivált. Egyetlen hibája csak, hogy egynemű fesztiválról van szó. Van ugyan egy női versenyző is, de vizuálisan ő nem megkülönböztethető a férfiúi versenytársaktól, ezt csak az előzetes orvosi vizsgálatok tudták kimutatni. Akinek nincs elégséges méretű sörhasa, nem számíthatott felvételre, még az elő-előselejtezőre sem. Így az elődöntők, középdöntők és döntők után Haboska, Liliput, Pöttöm és Hörbi maradtak versenyben. Hörbi versenyben maradása – a három perc alatt történő 25 sör benyakalásával – nagy meglepetést keltett, hiszen ő volt az egyetlen orvosilag nőnek minősített versenyző. Ebben a magasságban már az első, második, harmadik illetve a negyedik helynek csak jelképes jelentősége van a sörivó pályán. Ilyen teljesítmény után mindenkinek a szerzője – esetünkben márkája – lehetővé tette a huzamosabb, talán egy életre szóló karriert. A közönségsiker óriási volt, amikor a zsűri elnöke elősörivott egy rosszul sörivó versenyző esetében. Ugyanúgy működött a visszázás is, mint 45 évvel ezelőtt. Ha valaki jól teljesített, szépen, mondhatni gyönyörűen itta meg a megfelelően iszonyatos mennyiségű sörét, a visszázás után – többszöri meghajlást követően – magába erőltetett még néhány kortyot. Ennyi dolga a postának nagyon régen nem volt, hiszen az autentikus fesztiválhangulat érdekében, csakis levélben beküldött közönségszavazatok járulhattak hozzá egy-egy már félig kiesett versenyző továbbjuttatásához. Tombolt a siker.

Olyan mértékben felelevenedett az a hőskori értékrendet nyújtó gyönyörű társadalom, hogy a szervezők eldöntötték, a következő években megrendezik a bor, a pálinka és különféle likőrök fesztiválját is, ami minden bizonnyal a sörfesztiválnál is nagyobb érdeklődést és sikert aratna, hiszen azok már nem lesznek kvázi egyneműek. Nem utolsósorban, a sorozatban termelt giccs- és értéktelen műsorok helyébe végre valami értékes kerülhet.