Pethes Mária: Planurile amurgului- Pentru Nichita Danilov (A hajnal alaprajzai - Nichita Danilovnak Román nyelven)

A hajnal alaprajzai - Nichita Danilovnak (Magyar) Minden búcsú tapintatlan. Az elválás sóhaja szénmonoxiddal telített a többesszám első személyben fogalmazás néptelen sikátorában. Emlékek ózonfelhője mérgez. Ha sokáig fénybe nézel és utána lehunyod szemed, egy új hajnal alaprajzát mutatják a hajszálerek. Fejjel lefele. Ahogy a világ. Beszédhibás égtájakkal. Keletről hadaró havak. Nyugat dadog. Délről átlátszó üzenet. A válasz Észak szájpadlásába szúródó halszálka. Szerelmeid: anyád, gyermekeid, hazád. Most és mindörökké. A többi elenyészik. 2 A késlekedő álmok és a sietős halál között elfelejted az alkalmazkodás ritmusát. Az vagy, aki mindig is voltál, s aki mindig leszel, hiába érnek utol ismeretlen találkozások. A látszat márványtömbjébe vésed arcvonásod. Ünnep van. Ilyenkor az emberekben emelkedik a könyörületesség higanyszála. Tisztában vagy vele, azért vagy most elveszett, hogy egyszer bizonyosság lehess. Az esték mozdulatlan félhomályában az otthon fénye. Felkapart seb, vérző emlék. Szívszorítás. Jobban mint máskor. Feltöltő Boér Péter Pál Az idézet forrása Pethes Mária

Planurile amurgului- Pentru Nichita Danilov (Román) Orice despărţire e nechibzuită. Suspinul despărţirii e saturat cu monoxid de carbon al compunerii în persoana întaia pluralalui pasarelei nepopulate. Norii de ozon ale amintirilor intoxică. Dacă prea lung te uiţi in lumină şi apoi închizi ochii, capilarele arată planul unui zori nou. Cu capul în jos. Ca lumea. Cu peisaje  peltice. Din Est ninsori flecare. Vestul se bălbâie. Mesaj transparent din Sud. Răspunsul e spin de peşte înfiltrat in cerul gurii Nordul. Dragostea: mama, copiii tăi şi ţara. Acum şi pentru totdeauna. Tot restul dispare. 2 Între vise zăbavnice şi moartea grabnică uiţi ritmul de adaptare. Eşti, cine ai fost mereu, şi vei fi întotdeauna, în zadar te ajung întâlniri necunoscute. In blocuri de marmură a aparenţei îţi sculptezi  trăsătura feţei. E sărbătoare. În asemenea ocazzi, urcă mercurul milei în oamenii. Eşti conştient, de aceea eşti pierdut acum, ca odata să devii certitudine. În nemişcata penumbră a serii lumină slabă a vatrei. Rana jumulită, amintiri sângerare. Strânsoare de inima. Mai bine ca de obicei. Boér Péter Pál Feltöltő Boér Péter Pál Az idézet forrása Pethes Mária