Mariana Marin
Xll.Elégia
A mellkasomon hált ma a halál.
De köztem és közötted (azt mondják)
mindig lesz Vörös-tenger és Európa zónák.
A nyelv amin a halált gondolom
nem az amin a szeretetet mondod.
Mindaz mi elválaszt ma (azt mondják)
holnapra még inkább kettévág.
Ez hát az ok, amiért múltunk sötétjével
amit itt helyben fejtettem ki éppen
egy ősegyiptomi pergamentekercsből,
kérlek, fussunk a nekünk adott mélybe.
Ott, szeplőid és lángvörös hajad,
biztos megértik és szeretni fogják majd
mellkasom szavát
a halál akkor is ott tölti el az éjszakát.
Marin, Mariana
Elegie XII (Román)
Între sânii mei a înnoptat moartea.
Dar între mine şi tine (se spune)
va exista întotdeauna o Europă sau o Mare Roşie.
Limba în care gândesc eu cuvântul moarte
nu este şi limba în care gândeşti tu cuvântul iubire.
Ceea ce azi ne desparte (se spune)
ne va despărţi şi mai mult mâine.
Iată de ce, cu toată întunecimea trecutului nostru
pe care îl desfăşurăm aidoma
unui pergament din vechiul Egipt,
îţi cer să fugim în hăul ce ni s-a dat.
Acolo, pistruii şi părul tău roşu
vor înţelege desigur şi vor iubi
limba sânilor mei
între care va înnopta şi atunci moartea.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése