Ömlik a Volga.
Nem szolga dolga,
nagy döbbenettel
keserül el.
Foltos komorság
lepi el Olgát,
vállán kosárban
cipót cipel.
Csörren egy ibrik.
Huppanó miszlik,
vánkosok mélyén
lila bogáncs.
Mit rejt a fürtje?
Fedetlen tűrte,
pangó tudásfolt,
döbbenetránc.
Kár a virágért,
feles világért,
kulcsot nem adna
részegen sem!
Várja a lóvét.
kedvre valóét,
hogy megihassa
a vidító lét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése