– Nem akarlak megfojtani a
szeretetemmel, pedig epedek utánad. Megpuszilhatom a füledet? Jaj, de ennivaló
vagy, egérkém!
– Kedvesen becézel,
nagyfiú. Ez fájt! A puszi és a harapás nem ugyanaz! Különben, hoppá, hová lett
a fülem? Leharaptad. Egye fene, akit lobogva lángolón szeretnek, ilyen
apróságokkal nem foglalkozik. Egy füllel is van élet. Valami közmondás azt
mondja, hogy a nem tudom, micsodán kívül is van élet, ugye emlékszel?
– Persze, hogy
emlékszem. A két fülön kívül is van élet.
– De kérlek, ne
puszilgasd a másik fülemet, bár megértem, hogy a szeretet hajt, sőt zavar.
Ellenállhatatlan vagyok, ugye?
– Nem bírok magammal,
ne haragudj! Berobbanok, mint egy szétlőtt benzines hordó! Nagyon, nagyon édes
a füled!
– De ez is fájt, a
keservedet! Ezt rosszul csináltad, de megbocsátom neked, hogy így szeretsz.
Most jót tettél egy nőnek, amilyen én is vagyok. Belegondolni is borzadály, egy
füllel élni! A szimmetria hiánya legalább olyan taszító, mint a haj kihullása.
Nincs hajam, de láttam már olyat! Legalább megnyugodtál, ugye kedves?
– Igen, édesem, bár
piros vagyok, mint a rák, főzés előtti izgalmában. Jer, egérkém, hadd
szorítsalak magamhoz!
– Te kis tolakodó!
Képes lennél molesztálni?
– Hidd el, sokkal
inkább, mint amit így hirtelen kinézel belőlem. Hányas a szemüveged?
– Nem tudom. Bagoly
szemorvos tartja nyilván, de azt hiszem, már ő sem emlékszik. Rengeteg!
– Nagyon kedves lány
vagy, hát gyere, nézz rám, most át foglak ölelni.
A róka erélyesen
oldalba harapta a kisegérkét, és fejlódításával a magasba pöndörítette, ahol
számtalanszor megfordult saját tengelye körül, és gyönyörgött a neki szánt
szeretetben.
– Repülünk, Rudi,
repülünk! – epedte, majd estében sérülésmentesen csúszott alant a kitátott
rókaszájban, és örökre egyesült a reá áhítozóval. Rudi azóta is kemény, kerek,
sötétszürke kalapban kesereg, és egérke elvesztésének szívébe tapadt traumáját
csak az a tudat enyhíti hébe-hóba, hogy most már örökre egyek. Valahol ott
lüktet az ereiben, beépült sejtjeibe.
Ilyen az igaz szerelem!
Nem?
Lehet, hogy nem pont
ilyen, ezen még gondolkodnom kell…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése