- Feküdj be, kedves a paplan alá!
- Ezen nincs huzat, aranyom...
- Ez azért van kérlek, mert nálunk, Piatináéknál, még cihára sincs szükség, egyszer használatos. Egyem a húsodat!
- Ne molesztálj! Jól van na, remegve bár, de erőszak nélkül heveredem a palacsintaforma alá,... Jöjj, egyetlenem!
Elmosolyodott, még soha nem sikerült szavakkal bevezényelnie a tésztába a tölteléket, és harapott egy óriásit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése