— Megragadta, kolléga?
— Az összes fogammal próbálom.
— Akkor cibálja, húzza le!
—
Azt csinálom, de nem jön, meg sem mozdul, sőt lassan én kapok
szájzárat. Olyan, mintha a semmit szorítanám... Mondja, nem kerekedett
túl a pofám?
— Dehogy! Olyan, mint egy szakadék fölötti lengőhíd.
— Szépeket tud, de fogalmam sincs, mi az...
— A gazdám mondta egyszer, igen rossz kedvében. Húzza már le, és kóstoljuk meg!
— Annyira éhes?
—
Dehogy, teletömtek, mint mindig fél nyolckor. Este kérem, este!
Hizlalnak, de látni szeretném, valóban sajtból van-e az a nyavalyás
Hold.
— Akkor legyen szíves segíteni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése