- Jó napot, szomszéd, hogy van máma?
- Köszönöm, egy barátom, költözöm.
- Akkor sikerült!
- Micsoda?
- Á, semmi... Horgászni voltam.
- És?
- Úgy látszik csuka helyett rozmárt fogtam.
- Egyáltalán nem tudom követni...
- Nem is kell. Mikor költöznek?
- Éppen ürítik a lakást...
- Hurrá!
- Bocsánat, szomszéd barátom, minek méltóztatik oly hevesen örvendezni?
- Mondtam már, sokkal jobban sikerült mint gondoltam!
Elköltöztek, aztán némi protekció és kenőpénz árán vissza.
- Maga mit csinál itt, szomszéd?
- Visszajöttem lakónak.
- Ide!? Nagyon jó, mert már húsz esztendeje boldogítjuk egymást. Azt hittem, nem élem túl azt a pár percet, míg odavolt.
- Három hónapig éltünk átmeneti szálláson, de sikerült bebizonyítanom, hogy ez a mi lakásunk.
- Mondtam már, boldog vagyok, szomszéd! Most menjünk és feküdjünk le!
A boldog szomszéd rettentő rosszul aludt, sőt éjszakájának nagy részében tervezgetett. Másnap megmozgatta az összes nagyra nőtt ebet, és teljes közömbösséggel távolította el sikeresen szomszédját. Neki az volt a lényeg, hogy szabaduljon már fel az a nyavalyás lakás, szüksége van egy megfelelő, közel fekvő irodára. S mert ez az alak kisüzemi módon léggömböket készített, még konkurenciája is volt. Másodjára tényleg sikerült!
Minden jó, ha jó a vége, de ezt nem a kiköltöztetett gondolta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése