Éjpötty

A szabálytalan kör vöröslik,
rákacsint a vakolatra, ami
préme lett a falnak. Pergő idő lapszélén,
átbújó piros szín. Ablaktalan,
fényhajú. Képernyőről visszafú.

A kitárt ajtónak is
Becserkészhetetlen, de
azonosítható az a pont,
akkora, mint egy poronty.
Ikra alakú csupán,
a könyvespolc legalján.

Növekszik az ágy végén
a pengeélű viráglevél,
körkörös ablak
hátfényétől lett matt.

Ha nincs, a reggelt záró vekker,
kipattan a cserepéből,
s oldalból döfi telibe.
Panelcsíkok szűkéből
végleg elhal figyelme.

A TV jelzőgombja
félig láthatatlanságára,
a háttérbe szorult mára.
Az új sötétséget várja.