2012. május 13., vasárnap

Sápadtan

Reménytelen bajlódásában,
mások hazugságáért nyel.
Homloka sápadtan ránctalan,
mint egy kőszobor fej.

Fuldokló álmaiban
sikítást zokog.
Egészen surrogó,
állaga mállasztó.

Jeges szemekkel sírdogál
mint foltokba sűrített fény.
Lassan már semmire sem vár.
Csupán roncsszerűen fél.

Szétesik, akár egy kilőtt tank,
Mellette a gombóc hízott fejű punk.
Figyelmesen majszol, morzsaszemet nyel.
Szakadt rongyban, megszeppenten figyel.

Közben fuldoklik, mint a kihalászott hal,
mely elsápadtan bámul kopoltyúival.
Gondok sűrűjében eltűnik a lant,
a zenéből pont lesz, abból pedig hant.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése