2018. november 5., hétfő

Vallomás


(Ez a valami, itt versnek készült.)


A fenti zárójeles szöveg is egy vallomás.


Ki is vagyok, ha nem döfök,
és nem szúrok, csak hallgatok?
Vers lett volna ez, megsúgom,
de most elszállt az alkalom.


Ha borzadok, borzadjanak,
szerényen szégyenlős szavak.
Lágy, tán fellengzős álomkép?
Egyik sem, és épp ezért szép...

Az ilyen szabálykeresés,
olyan, mint a hőkezelés.
Lágyítás, edzéssel keverve,
rosszul hat az idegekre.


Ha valaki tapos, szapul,
majdnem akaratlanul
veszem tollamra, s gyengéden,
lilába megírom szépen.


A siránkozásom hiánycikk.
Vallomás ez, vallok, de mit?
Versnek lehet,hogy nem elég
De ha alágyújtunk, majd ég.






2 megjegyzés:

http://lelekhangok.blogspot.com/ írta...

Ez a valami vers lett, Péter. :)

Unknown írta...

Örülök, ha szerinted az. Köszönöm, Valika! :)

Megjegyzés küldése