Magánmagány...

Befűződött tű,
szétfoszlott kétség.
Szúrt, és húrt pengetett.
A végén hurok és göcs,
tűjével egyenlővé lett.

Hószínű, világborító felhő,
s egyebek odavarrásához
ég és föld közé fátylat sző.

A varrás legyen másé!
Akaratlan közforgalmi báj,
nagy, széles kitérőkkel.

Goromba plakátok félig mosolyán,
ábránd lett a tű és cérna.
Széltől borzasztott
magánmagánnyá vált,
már szinte semmit el nem elbírna.

Térösszefércelő gyurma 
gyúrt ma gyurmát a gyúrtba.
A tű sehol, a szövet ketté szakadt,
saját tulajdonú magánya is...

Rozálka varrónő úrleány emlékére, kitombolta magát a varrógép.