Túlságosan!

Úgy szép az élet, ha röfögve éled! Ettől az életbölcselettől a kutya feje is ellapul. Gyűrött fejét a földön taszítja, de sokat látott ez az eb már, akár a sertésárus röfögője. Anno
megmintázta magát apró kavicsokból, most meg éppen arra gyúr rétestésztát. Mit tehetne szegény, ha nincs egy tenyérnyi szabad rétje sem?
Röfögve épül az ötletek bögreembere, szarva között még tőgy sincs, és böfögve hümmög. Szép az élet, kincsem - kötvény és versenyló formában egyaránt -, addig fejed, míg odalesz a fejed, és folyton elfelejted, hogy minden és mindenki tud röfögni. Majdnem mindenki… Nagyon sokan… Túlságosan!
Még a félfülű egybenyak is.
A kutya meg gyűrődik fejében, örülj, hogy nem a tiedben, hanem saját helyében, de azért sem röfög! Ő igazi gerinces!